Réges réges nemzedékben

élt egy fiatal idétlen

Az ő neve Kakifa volt,

Juhokat tenyésztett amott.

Kakifa ám magányos volt

Vágyott valakire, aki otthon volt

Rájött, hogy van egy testvére: Pisifa

Ő rá vágyott Kakifa

De Pisifa ezt nem látta,

Hogy Kakifa az imádója.

Kakifa kedveskedett neki,

Felajánlott három heti kakit.

Pisifa annyira megörült,

hogy már szinte megőrült

tetszett neki Kakifa,

pedig ő volt a bátyja

De egyszer Pisifa megelégelte,

És Kakifát megkérdezte:

-Szeretsz engem ó Kakifa?

-Hogy találtad ki Pisifa?

-Úgy, hogy multkor lesmároltál!

-Ja, Kakifa akkor azt hitte aludtál,

-nem aludtam ó Kakifa,

csak élveztem a csókodat 

Oly gyönyörű volt az éjszaka,

Született egy gyerekük: Fingfa

Aztán megszületett Fosfa,

Nagyon örül neki Kakifa.

De nem, kiderült az ám,

Pisifának van férje már:

Az ő neve Frédi volt,

Na jó ez csak egy vicc volt.

Kakifa megnyugodott,

s Pisifával csókolózott

De nem volt az akármilyen csók

Minden érzést beleadott most.

Am vége lett az élvezetnek,

kezdődtek a mézes hetek

A juhokat otthagyta Kakifa,

S Pisifával elment nászútra.

De Kakifa öröme,

megbotlott a körmömbe.

Vége lett a nászútnak

Hogy családot alapítsanak.

     Vége